Átfogó szisztematikus áttekintések
2017.02.20 23:17
A teljes homeopátiás szakirodalom szisztematikus áttekintései, metaanalízisei (1991-2014)
A teljes homeopátiás szakirodalom felhasználásával 6 átfogó szisztematikus áttekintést publikáltak a világ legnevesebb lektorált tudományos lapjaiban 2014-ig. Hatból öt tanulmány szerint a homeopátia hatása több, mint placebo. A hatodik, a homeopátiára nézve negatív eredményű áttekintés módszertani hibái miatt számos bírálatot kapott, ezeket is ismertetem. A tudományosság igényét szem előtt tartva nem térek ki olyan, a nemzetközi sajtót bejáró, torzító és felrevezető kormányzati jelentésre, melyet vitatott módszertana miatt lektorált tudományos folyóiratok sem publikálnak, s mely ellen ombudsmani eljárás zajlik.
1991 – British Medical Journal (Kleijnen et al)
A homeopátiás kutatások első átfogó szisztematikus áttekintését 1991-ben publikálták a British Medical Journalban (BMJ). Magas minőségű RCT-ket vontak be a vizsgálatba, s a 105 klinikai vizsgálatból 81 pozitív eredményű. A cikk epidemiológus szerzői a következő következtetésre jutottak: „Magunk is meglepődtünk, hogy a legjobb minőségű vizsgálatok között is mennyi pozitív bizonyítékot találtunk. Ezekre a bizonyítékokra alapozva készek volnánk elfogadni, hogy a homeopátia hatékony lehet, amennyiben elfogadható hatásmechanizmusról tudnánk…. Az áttekintésben bemutatott bizonyíték valószínűleg elegendő ahhoz, hogy a homeopátiát szokásos kezelésként bevezessék bizonyos javallatokban.”
1996-2000 – European Journal of Clinical Pharmacology (Cucherat et al)
1996-ban az Európai Bizottság homeopátiás gyógyszerkutató csoportja (Boissel) készített egy áttekintést, 184 klinikai vizsgálatot azonosítottak. A legmagasabb minőségű placebokontrollos RCT-kben összesen kétezer pácienst kezeltek. Arra a kérdésükre, hogy „Van-e hatása a homeopátiának?” a válasz az volt: a homeopátia hatékonyabb, mint a placebo, bár „a vizsgálatok alacsony módszertani minősége miatt gyenge a bizonyíték ereje”. 2000-ben az European Journal of Clinical Pharmacology lapban publikálták (Cucherat) a fenti metaanalízis bővített változatát a következő módosított megállapítással: „néhány bizonyíték alátámasztja, hogy a homeopátiás kezelések hatékonyabbak a placebonál (P<0,001).”
1997 – The Lancet (Linde et al)
Egy átfogó szisztematikus áttekintést és metaanalízist jelentetett meg a Lancet 1997-ben (Linde et al). 186 placebokontrollos vizsgálatból 89-et tudtak bevonni az analízisbe. Arra jutottak a szerzők, hogy 2-3-szor nagyobb az esélye annak, hogy a homeopátia hatékony, mint annak, hogy placebo (esélyhányados 2,45). Még a legszigorúbb feltételeket támasztva is 2-szeres marad az esély, és statisztikailag szignifikáns. A fő következtetés: „az eredmények nem egyeztethetők össze azzal a hipotézissel, hogy a homeopátia hatásai teljes mértékben a placebohatásnak felelnének meg.” További elemzés után a szerzők leírták – amit a konvencionális/akadémikus orvoslás vizsgálatainál is rendszerint megállapítanak -, hogy a jobb minőségű vizsgálatok kevésbé pozitívak, mint az alacsonyabb minőségűek.
1998 – Journal of Alternative and Complementary Medicine (Linde, Melchart)
1998-ban szigorúbb bevonási kritériumokkal és így 32 RCT-re szűkítve az 1997-es szisztematikus áttekintést Linde és Melchart egy másik tanulmányt is publikált, ezúttal a Journal of Alternative and Complementary Medicine-ben. A homeopátiára nézve kedvező következtetést vontak le, de hangsúlyozták – amit konvencionális orvosi vizsgálatoknál is olvashatunk –, hogy erre gyenge a bizonyíték és magasabb minőségű vizsgálatok szükségesek.
2005 – The Lancet (Shang)
A Lancet-ben egy újabb átfogó áttekintés jelent meg 2005-ben, ezúttal 110 placebokontrollos homeopátiás, és ugyanennyi konvencionális orvosi RCT-t vontak górcső alá a szerzők. Mindkét csoport hasonló pozitív terápiás hatást mutatott. Ezek közül előszöris kiválogatták a módszertan szempontjából legjobb minőségű vizsgálatokat, így 21 homeopátiás és 9 konvencionális orvosi vizsgálat maradt fenn a szűrőn. Majd tovább szűkítették a kört, csak a nagyobb betegszámú vizsgálatokat hagyták meg, végül 8 homeopátiás és 6 konvencionális RCT alapján végezték el az analízist (az eredetinek 5-10%-ára szűkítették az elemzendő klinikai kutatásokat).
Az 1997-es áttekintéssel szemben itt az 1,0 alatti esélyhányadost nyilvánították placebohatásnál nagyobb hatásnak. A 8 homeopátiás vizsgálatra nézve ez a hányados 0,88, a 6 konvencionálisra nézve pedig 0,58 lett. A szerzők az értékekből arra következtettek, hogy „a homeopátiás gyógyszerek specifikus hatására gyenge, de a konvencionális beavatkozások specifikus hatásaira erős a bizonyíték. Ez az eredmény azt jelzi, hogy a homeopátia klinikai hatásai placebohatások”.
A 2005-ös Lancet cikk kritikái
A szerzők elemzését később több tanulmány is bírálta módszertani-statisztikai hibái miatt. Első helyen a torz kiválogatást említik (főként a 21 legjobb minőségű homeopátiás vizsgálatból a 8 legnagyobb betegszámú vizsgálatra). Egy szisztematikus áttekintés végeredménye attól függ, milyen részhalmazt elemeznek, mert így akár egymással ellentétes eredményre is juthatnak a szerzők.
A Lancet-cikket bírálók szerint a szerzők
- analízise nem felel meg a QUOROM előírásoknak, ami pedig lehetővé tenné a következtetések rekonstrukcióját
- nem határozták meg a metaanalízis célját
- nem homogén vizsgálatokat (kevert betegségek) olyan statisztikai módszerrel elemeztek, amivel csak homogén csoportokat lehetne vizsgálni;
- következtetéseikben nem említették, melyik 8 homeopátiás vizsgálatból szűrték le az eredményeiket, és miért éppen azokból, mindez csak később derült ki;
- úgy válogatták össze a 8 vizsgálatot, hogy végül egyetlen nagy betegszámú, negatív eredményű vizsgálat (izomfájdalom) tolta az végső következtetést a homeopátiára nézve negatív irányba;
- a 8 benthagyott RCT felét, azaz 4 vizsgálatot annak ellenére vontak be, hogy az adott betegségről (izomfájdalom) korábbi szisztematikus áttekintés már kimutatta, hogy a homeopátiás szerek ott valószínűleg nem hatékonyak. Ha a maradék 17 vizsgálat alapján végezték volna el az elemzést, statisztikailag szignifikáns, homeopátiára pozitív eredményt kaptak volna;
- önkényesen határozták meg a „nagy” esetszámot. Nincs ugyanis olyan kritérium, hogy csak a 98 betegszám feletti vizsgálatok számítanak nagynak. A betegszám nem lehet kizáró kritérium, ha maga az eredeti vizsgálat statisztikailag szignifikáns eredményre jut. Ha a betegszámot minimum 66-nál húznák meg, ismét csak szignifikáns pozitív hatást találnának homeopátiára;
- meglepő módon maguktól kiemelték – végül ezeket kizárták a válogatásból –, hogy számos felsőlégúti fertőzésben a homeopátia határozottan hatékony;
- végkövetkeztetésükben a homeopátiát placebonak nyilvánították annak ellenére, hogy a maguk által meghatározott esélyhányados szerint a homeopátia nem placebo;
- irreleváns összehasonlítást tettek. Annak ellenére, hogy közismert: a beavatkozások teljes hatása a gyógyszerhatásból ÉS az egyéb hatásokból adódik össze, önmagában a homeopátiás gyógyszer hatását helyezték szembe a konvencionális beavatkozás összetett hatásával (“weak evidence for a specific effect of homoeopathic remedies, but strong evidence for specific effects of conventional interventions”).
- végül önmagukkal is ellentmondó végkövetkeztetést fogalmaztak meg: a homeopátia klinikai hatása placebohatás („This finding is compatible with the notion that the clinical effects of homoeopathy are placebo effects”).
A fentiek alapján világos, hogy homeopátiaellenes nézeteiről ismert Egger professzor által vezetett csoport következtetései a Lancet-ben megalapozatlanok.
Lüdtke R, Rutten AL (2008) .The conclusions on the effectiveness of homeopathy highly depend on the set of analyzed trials. Journal of Clinical Epidemiology, 61:1197-1204
Rutten AL, Stolper CF (2008). The 2005 meta-analysis of homeopathy: the importance of post-publication data. Homeopathy, 97:169-177
Hahn RG (2013). Homeopathy: Meta-Analyses of Pooled Clinical Data. Forsch Komplementmed, 20:376–381
2014 – Systematic Reviews (Mathie et al)
A legfrissebb és egyben a legjobb minőségű szisztematikus áttekintés a módszer saját szakfolyóiratában jelent meg, s eszerint másfél-kétszer valószínűbb, hogy a homeopátia hatékony, mint hogy placebo.
Forrás: ECH
További statisztikai részletek magyar nyelven:
Dr. Gábor Fruzsina: Homeopátia a természet- és társadalomtudományok tükrében (SpringMed)