Similia similibus curantur
2015.11.20 14:37
Orvosok Lapja interjúja Dr. Katona Edittel, a Magyar Homeopata Orvosi Egyesület elnökével
- Doktornő! Hogyan lesz valakiből homeopata orvos?
- Nem véletlen, hogy Magyarországon a homeopaták többsége orvosnő. Hogy miért? Amikor egy orvosnőnek gyermeke születik, olyan kihívásokkal szembesül, amelyeket addig csak a fonendoszkóp túlsó oldaláról tapasztalt meg. A picinye hasfájós, a fél napot átsírja, jön a foga, a nagytesó megfertőzte, télen annyit köhög, hogy bizony az éjszakai alvásnak lőttek… Még hosszan sorolhatók a „kellemetlenségek”…
- Pár hónap után a legodaadóbb anya is belefárad abba, hogy az otthon nyűglődő gyerek(ek) miatt gyakorlatilag egy perc nyugalma sincs….
- A helyzet persze nem mindig ilyen drámai, sok örömet és vidámságot hoznak a gyerekek a családba. De a betegségek idején nálunk a kicsi bizony tiltakozott a gyógyszerek ellen, és ha sikerült beadni mondjuk az antibiotikumot, jöttek az „aprócska” gondok: mellékhatásként kiütés, rosszabb esetben hányás/hasmenés, étvágytalanság, fogyás.
- Nos, az orvos anyuka ilyenkor elkezd kérdezősködni, mit lehetne még tenni? Túl azon, amit orvosként már megtett.
- Akkoriban pont kezembe került az Orvosi Hetilap, ebben olvastam, hogy homeopátiás tanfolyam indul, ahol egy mellékhatásoktól mentes gyógyításról tanulhatok. Gondoltam, elmegyek pár alkalomra, hiszen ez egy hivatalos orvosi gyógymód. Aztán a néhány alkalom és a kezdet otthoni sikerei után beleszerettem a homeopátiába… itt ragadtam. Már az első évben sikerült krónikus betegséget is meggyógyítanom. Az történt tehát velem is, amit sok homeopata kollégám ugyanígy átélt a saját családjában. Az győzött meg leginkább, amikor lényegesen ritkultak gyerekeim addig mindig visszatérő légúti betegségei, miközben ovis társaik továbbra is küszködtek ezzel.
– Idővel bővítették a terápiás repertoárjukat?
- Legtöbbünk már gyakorló szakorvosként tanulta a homeopátiát. Nem állítom, hogy mindig homeopátiára van szüksége a betegnek, de például a háziorvosok, a gyermekorvosok, a nőgyógyászok, a fogorvosok, a pszichiáterek, sőt egyre több állatorvos állami vagy magánpraxisában is mind nagyobb szerepet kap ez a gyógymód. Igaz, itt – első alkalommal mindenképpen – több időt kell szánni a páciensre. Szép számban vannak olyanok, akik azért jönnek, mert már rengeteg terápiát kipróbáltak, de azoktól nem gyógyultak, illetve a gyógyszerek mellékhatásait a szervezetük nem tolerálta. Mások kifejezetten tartanak a kémiai gyógyszerektől, és más módon szeretnének meggyógyulni. A sikeresen felépültek egymásnak adják a homeopaták címét, de erről leginkább a házi gyermekorvosok tudnának sokat mesélni!
– Miért ők, nem pontosan értem…?
- A fiatal anyák közül egyre többen keresnek homeopátiában (is) jártas gyermekorvost. Ez nem divat kérdése, hanem nagyon kézzelfogható haszonnal szolgál. A várandósság és a csecsemőkor az életnek azon szakaszai, amikor az immunrendszer működése gyenge vagy nem megfelelő, valamint a kemikáliák több kárt okozhatnak, mint hasznot. Leginkább ilyenkor keresik a legkevésbé ártó, biztonságos és természetes gyógymódokat. Ezen túl számos olyan panasz, gond van, amire nem szívesen adunk, vagy nincs is kémiai gyógyszer, de a szülők segítséget kérnek (fogzás, hasmenés, sérülések, étvágyzavarok, félelmek, stb.). Később a homeopátiával kezelt gyerekek anyukájának ritkábban kell táppénzre mennie, nem úgy, mint más mamáknak, ezért a munkahelyét biztosabban meg tudja tartani. Az sem elhanyagolható, hogy a gyerekek szívesen beveszik a homeopátiás gyógyszert, gyorsabban és szövődmények nélkül gyógyulnak.
- Mivel éri ezt el a homeopata orvos?
- A legegyszerűbb akut betegségek kezelése hamar elsajátítható, az alapismeretek után ezzel kezdik a képzést. További tanulással és gyakorlással egyre bonyolultabb eseteket is meg tudunk oldani. A homeopátia személyre szabott kezelés jellege nagyon fontos ismérv. Krónikus betegeknél más-más gyógyszert ír fel a homeopata orvos. Például teljesen eltérő szert rendel a visszatérő fülgyulladására a fázós, félénk, szinte sosem szomjas gyermeknek, mint annak, akinek folyton melege van, viszketős, izzad, és rendszerint piros a füle, az ajkai, a szemhéja. A homeopátiában az alapos megfigyelés, a beteg testi-lelki „átvilágítása” létfontosságú.
A homeopátia olyan gyógyító módszer, amelynek legfontosabb sajátossága az, hogy a hasonlóság természeti törvényét használja fel a gyógyításhoz. „Similia similibus curantur”, vagyis hasonló a hasonlóval gyógyítandó. Ami nagy adagban méreg, az kis adagban orvosság – ezt nem Hahnemann ismerte fel, hanem már jóval korábbi korok gyógyítói. Például Hippokratesz vagy Paracelsus is használták. Hahnemann nagysága abban rejlett, hogy felfedezte, miként állítható elő az a gyógyszer, ami a legrövidebb, legkíméletesebb, legmegbízhatóbb módon gyógyítja meg a beteget. Hahnemann kidolgozta azokat a szabályokat és törvényszerűségeket, amelyek alapján a módszer mindenki által alkalmazható. A gyógyszerek kiválasztásának és elrendelésének szigorú szabályai vannak. A terápia akut és krónikus betegségekben egyedül vagy más gyógymódokkal kiegészítve is alkalmazható.
A gyógyszerek legfontosabb feladata a szervezetben az életműködéseket fenntartó energetikai és informatikai folyamatok támogatása, az egészségnek megfelelő harmónia helyreállítása. A különféle növényi, ásványi, állati eredetű anyagok gyógyszerképeinek gyűjteménye az úgynevezett materia medica. Ma a világon több mint négyezer féle anyagból – döntően növényi, ásványi és állati eredetű anyagokból - készült homeopátiás szer kapható, amik egyenként akár több száz tünet gyógyítására is alkalmasak. Létezik régóta vizsgált nagy szer több mint tízezer jellemző tünettel. Ezek alapján elképzelhető, hogy milyen nehéz feladat előtt áll az az orvos, aki betegének a lehető legjobb gyógyszert szeretné kiválasztani. Szerencsére ma már számítógépes programok segítik a gyógyszerválasztást.
Hahnemann legnagyobb felfedezése annak a gyógyszerminőségnek a megalkotása volt, amely különleges tulajdonságokkal ruházta fel a vizsgált anyagokat. A gyógyszerkészítés során nemcsak egyre higítottabb, kisebb töménységű alapanyagok jöttek létre, hanem mechanikai energia közlése révén új minőség is keletkezett. Ezek a potenciált gyógyszerek. A rázás, vagy dörzsölés (dinamizálás) eredményeképpen olyan minőségi változások jelentek meg a kiindulási anyagok tulajdonságaihoz képest, mintegy felszínre hozva azok belső szunnyadó gyógyerejét, amelyek az egyébként gyógyításra alkalmatlannak tartott anyagokat is sokoldalúan felhasználhatóvá tették a terápia során. A gyógyszerek és a hatáserősségek nagyon széles skálájából válogathatunk.
- Mi a sikeres terápia feltétele?
- Az integratív orvosi szemlélet! Ám gyakran a homeopátia önmagában is elegendő a gyógyuláshoz, ilyenkor a siker feltétele, hogy a legmegfelelőbb gyógyszert a legmegfelelőbb potenciában és a legmegfelelőbb adagolással rendeljük el. Ez a homeopátia művészete.
- Hogyan tudná érzékeltetni a homeopátia és a konvencionális orvoslás közti különbséget?
Bár a kétféle terápia párhuzamosan is mehet, meg kell értenünk, hogy a homeopátia és a konvencionális orvoslás egészség-betegség szemlélete és célja alapvetően eltér egymástól.
Hahnemann szavaival „az orvos számára a betegség nem más, mint az adott kóreset tüneteinek összessége.” A homeopátia abból az alapigazságból indul ki, hogy az orvos kezel, a természet gyógyít, vagyis medicus curat, natura sanat. A homeopata orvos segíti a természet gyógyító erőit, együttműködik vele, ha erre van szükség; harmonizáló, szervezetünk öngyógyító erőit serkentő gyógyszerekkel gyógyít. A konvencionális medicina „csillapítókat”, „csökkentőket”, „gátlókat” ad. Amíg a páciens szedi ezeket, az adott tünetei javulnak, bár nem ritka a hatástalanság. Ha abbahagyja a gyógyszerszedést, és a tünetek visszatérnek, nem beszélhetünk gyógyulásról. Sőt, nemkívánatos hatások, rebound hatás is előfordul. A krónikus betegségek konvencionális gyógyítása során tehát tagadhatatlanok a tünetek kontrollálásában elért sikerek, de az oki kezelés, az egészség visszaállítása igen ritka.
Ismét Hahnemannt idézve: „az orvos legfőbb és egyetlen hivatása az, hogy a beteg embereket egészségessé tegye – ezt nevezik gyógyításnak.” Ehhez idő kell, a természetet nem lehet siettetni. A modern orvoslás viszont képes arra, hogy gyorsan, sikeresen állítsa helyre az alapvető testi funkciókat. Intenzív ellátásban, műtétek során ez életmentő lehet.
- Ön szerint, milyen kapcsolat áll fenn a konvencionális és a homeopátiás gyógyítás között?
- XVIII. század elején Samuel Hahnemann, a homeopátia atyja, a szerek potenciálásán kívül semmi olyan különlegeset nem talált fel, amely már addig is ne lett volna a természet törvényeiben! Csupán (?) ő megfigyelte és alkalmazta a tapasztalatait. Például a „hasonló a hasonlót gyógyítja”, az „ami nagy adagban méreg, az kis adagban orvosság”, a „hatás-ellenhatás törvénye”, és a „kutyaharapást szőrével” mindenki által ismert és mondott népi bölcsességek igazát. Tette ezt abban a korban, amikor egyébként a mi Semmelweis Ignácunk is élt. Hahnemann az akkori agresszív, sok esetben káros orvosi módszerekhez képest megpróbált kíméletesen gyógyítani, és ez sikerült is neki. Egyébként számos orvosi megfigyelés, újítás kötődik a nevéhez. Olyanokról van szó, amelyeket napjaink tudományos világa már képes nevesíteni, és igyekszik a gyógyításba beépíteni. Ezeket közelebbről tanulmányozva a megelőzés, az életmódi tényezők szerepére, a pszichoszomatika, a genetika-epigenetika, a mikrodózis elveire bukkanunk. Módszereit vizsgálva pedig, a biológiai és nanomedicina, vagy éppen a kvantumfizika eljárásait látjuk. Elsők között folytatott jól dokumentált gyógyszerkísérleteket az alapanyagok gyógyerejének megismerésére. A homeopátia, akárcsak a mai modern medicina, a személyre szabott kezelésre, az úgynevezett individuális terápiára törekszik, és nagyon nem lényegtelen szempont: ezt mellékhatások nélkül teszi. A krónikus betegségek megelőzésének és terápiájának ez a záloga.
– Mennyire elfogadóak a homeopátiával szemben az orvoskollegák? A régebb óta praktizáló, vagy az ifjabbak viszonyulnak pozitívan a mástípusú gyógyításhoz?
- Tapasztataink szerint az orvosok egyre fiatalabb korban kezdik keresni a kiegészítő gyógymódokat. Sokan már az egyetemi éveikben, vagy utána hamarosan megismerkednek a homeopátiával. A praxisban eltöltött évek során nő azok száma, akik mindennapi munkájukban látják az addig tanult gyógyszerek, és a különféle orvosi beavatkozások napi értékét. Valljuk meg, a szakemberek azt is megtapasztalják, hogy nem minden betegnek tudnak segíteni, nem kívánt hatások, mellékhatások jelentkeznek. Aki külföldi munkavállalásra szánta magát, annak szembesülnie kell azzal is, hogy bizony a nyugat-európai országok zömében a homeopátia a mindennapos orvosi ellátás szerves, választható része. Az ottani háziorvosok 40-70%-a rendszeresen ír fel homeopátiás szereket, a lakosság 40%-a pedig használja. Van, ahol részben vagy egészben téríti a helyi társadalombiztosítás, de hatékonysága miatt a páciensek általában zsebből is szívesen finanszírozzák a homeopátiás ellátást és a gyógyszereket. Anglia, Svájc, Franciaország ilyen, de Németországban, a homeopátia szülőhelyén is kötnek emiatt kiegészítő biztosítást az emberek. A betegek tehát Európában igénylik a homeopátiás gyógymódot, a magyar orvosoknak érdemes ezért azt már itthon (jóval olcsóbban!) megtanulniuk.
- Az európai homeopátiás orvosok munkájáról milyen információi vannak?
- Az elérhető adatok szerint Európában csaknem 45 ezer homeopata orvos dolgozik. Az utóbbi néhány évben európai országokban 1,5-2 millió páciens bevonásával folytattak vizsgálatokat. A homeopátia hatékonysága ismert volt, ezért ezekben a költséghatékonyságát is elemezték. Az derült ki, hogy a homeopátiás háziorvosi rendelések 12-20 %-kal alacsonyabb kiadást jelentettek az államnak, mint a konvencionálisak. Elsősorban a gyógyszerkasszán spóroltak, de csökkent a szakorvosi és a kórházi beutalók, valamint a táppénzes napok száma is. Ezek az adatok azt mutatják, hogy Magyarországon az egészségügyi ellátórendszerben komoly tartalékok vannak. Népegészségügyi és népgazdasági jelentőségű az is, hogy a citált vizsgálatokban részt vett háziorvosok kevesebb visszaélésre alkalmas gyógyszert írtak fel, csökkent az antibiotikum, a NSAID és a pszichotróp szerek fogyasztása. Ugyanakkor betegeik egészségmutatói legalább olyan jók voltak, mint a homeopátiát nem használó praxisokban.
- Mi tudható az Önök egyesületéről, a MHOE-ről?
- Jövőre lesz negyedszázados az Egyesületünk. Több száz tagunkkal jól szervezett közösségként létezünk. Aktívan részt veszünk az Európai Homeopátiás Bizottság munkájában. A Bizottság akkreditálta a hároméves tanfolyamunkat és vizsgarendszerünket, hallgatóink ma már európai diplomát kapnak. Továbbképzéseinken sokat tanulunk egymástól, és integratív szemlélettel nemcsak a homeopátiáról, hanem egyéb orvosi szakterületekről – pl. gyermekgyógyászat, pszichiátria, onkológia, fogászat, sürgősségi ellátás, stb. – is. A lakosságnak felvilágosító tájékoztatókat tartunk, hétvégenként ingyenes telefonos segélyszolgálatot működtetünk. A pécsi orvosegyetemen az elmúlt években több száz (szak)orvos vizsgázott homeopátiából; az egyetem által akkreditált bevezető, alap- és továbbképző tanfolyamainkat folyamatosan újraindítjuk. Ezeken sok ezer orvos, gyógyszerész, medikus ismerte már meg a homeopátiát. A 2015-ös esztendőben indult, legújabb, videós e-learning bevezető tanfolyam képzési formánkat mindenki figyelmébe ajánlom! Ez, az általunk adott jegyzetekkel együtt a háziorvosi ellátásban leggyakrabban előforduló klinikai kórképek homeopátiás kezeléséhez nyújt segítséget. Az érdeklődők az Egyesület honlapján (www.homeopata.hu) tájékozódhatnak rólunk, szerezhetnek híreket programjainkról, és magáról a homeopátiáról is. Rendszeresen közlünk szakmai híreket, klinikai kutatási eredményeket, a homeopátia tudományos hátterére rávilágító írásokat is.
- Miért jó homeopatának lenni, ekként gyógyítani?
- Aki egyszer belekóstol a homeopátia szépségébe, szellemiségébe, megtapasztalja a sikeres és mellékhatásoktól mentes gyógyítást, az életre szóló kincset talál. Türelemmel, toleranciával, megértéssel nem csak páciensei, de saját életét is teljesebbé teszi….
(Megjelent az Orvosok Lapja 2015/9. számában. Részletek. Szerző: Krasznai Éva)